....ma ismét öregebb lettem.... bár még így is szemtelenül fiatal :)))
Pont az jutott ma eszembe, hogy talán életem első olyan születésnapja volt ez a mai, amikor a családom (természetesen Emmát leszámítva) és senki egyéb nem volt velem. Ugyan délelőtt, mint szokás óráim voltak, de a délutánom mégis csendesen telt...illetve telt volna, ha családom távol lévő tagjai és a barátaim nem ostromoltak volna egész nap a jókívánságokkal. Hihetetlenül jól esett, és rádöbbentett ismét, hogy mennyire nem vagyok egyedül!!!
KÖSZÖNÖM MINDENKINEK!!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése