dec 10. = Nobel

Nobel és a nők....

Minden év dec. 10-én egy napra Stockhom felé fordul az egész világ tekintete. Az ünnepi díszbe öltözött svéd főváros a tudományos élet és az irodalom legkiválóbb képviselőit látja vendégül egy felemelő esemény, a Nobel-díjnak átadása alkalmából. Micsoda ellentmondásos nap! Örömteli és tragikus. Hiszen egy tudós életében ez a nap a siker csúcsa, de egyúttal évfordulója is annak a végső napnak, amelyen egy álmodozó milliomos, Alfred Nobel rideg magányában lehunyta szemét. Egész élete ellentmondásos volt, törékeny vézna, beteges testét ragyogó szellem lakta. Mindörökké vágyott az emberi szeretetre, de menekült az emberek elől. 
Legfontosabb találmánya a dinamit volt. Az olasz Sobrero 1843-ban fedezte fel a rendkívül nagy hatású robbanószert, a nitroglicerint. Alkalmazni nehezen tudták, mert amikor egy cseppnyi folyadékot mechanikai hatás ért, azonnal robbant. Nobel viszont rájött, hogy ha a nitroglicerint kovafölddel itatja föl, az így képződő anyag ütésre nem érzékeny, biztonságosan szállítható, és gyutaccsal felrobbantható. Nobel a dinamitot nem háborús célokra, hanem bányarobbantásokar, vasúti átvágások és alagutak kialakítására szánta. 
Mivel rádöbbent, hogy találmánya nem fogja elősegíteni a világbékét, 1895. nov. 27-én kelt végrendeletében egész vagyonát egy alapítványra hagyta, hogy kamatait évente azok között osszák ki, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségért. Öt egyenlő részben kapják a fizika, a kémia, az élettan-orvostudomány, az irodalom, valamint a béke és barátság ügyében tevékenykedő emberek. 
A végrendeletben nem említi a közgazdasági és a matematikai díjat. Burjánzó városi legenda, hogy azért nincs matematikai Nobel-díj, mert Nobel felesége matematikussal csalta a férjét. Ezzel szemben a valóság az, hogy Alfred Nobel soha nem nősült meg. Számos mende monda él, hogy házvezetőnője, a ragyogó szépségű, 33 éves Bertha von Kinsky volt egyik szerelme, de a grófnő voltaképpen Suttner báróba volt szerelmes. Néhány heti szolgálat után el is hagyta Nobelt, és jó időre eltűnt a szeme elől, hogy békeharcos írónőként bukkanjon fel ismét.
Egy másik mendemonda szerint Nobel és egy svéd matematikus, Mittag-Leffner egyazon fiatal nőnek a kegyeit kereste. A hölgy a matematikust választotta, s ezért Nobel bosszúból nem hozott létre matematikai díjat. Mindezt fenntartással kell kezelnünk. Nobel finom, művelt, nagyvilági, dúsgazdag ember volt, semhogy ilyen kicsinyes dolgok befolyásolhatták volna a díjak kiválasztásában. Ha ma élne, számítógépes, internetes világunkban valószínűleg matematikai díjat is alapítana. De a matematika sem mostohagyerek, léteznek más díjak, amelyek elismerik. Ha anyagiakban nem is, de erkölcsileg ugyanolyan értékű a matematikai Wolf-díj vagy a Royal Society-díj.