Felkészülés

Felkészülés címszó alatt elsősorban a lelki dolgokra gondolok. A gyakorlati életben van ennek egy nem túl bonyolult lépcsőfokos mozzanatsora, hogy mit miután kell intézni, de a lelki felkészülés ennél sokkal fontosabb. Erre ugyanis nem lehet megmondani kinek mennyi idő szükségeltetik (a többi nagyjából behatárolható).
Miért dönt vki amellett, hogy külföldön folytatja az életét?
 Elképesztő mennyiségű variáció van ezen kérdés megválaszolására, de a mag többnyire az, hogy vmit keres, ami eddig hiányzott az életéből, és a vállalkozó szellemű barátunk hisz benne, hogy kis hazánk határain túl rálel erre...ezt kell először is tisztázni..
Tehát az első kérdés, amire szerintem meg kell találni a választ, hogy hiányzik e vmi és ha igen, akkor mi?.
A második kérdés, hogy hol találhatjuk meg a hiányzó szükségleteinket kielégítő lehetőségeket? Nem feltétlenül kell ezért NZ-ig utazni. No nem mintha bárkit is lebeszélni akarnék, sőőt, de pl. pusztán anyagi jólétért, nem biztos, hogy NZ a legjobb, ha mondjuk vki nem csípi a nyugodt életet, akkor nem ajánlom neki...erre gondolok itt, hogy nem feltétlen ez a megoldás...Nyílván mindenkinek vannak kedvenc országai, - jó apropó is ez, hiszen egy csomó mindennek érdemes utána járni és egy csomó érdekes dolgot tudhatsz meg az "országaidról" - hát nosza papírt elő, felírkálni őket, pár főbb jellemző (pozitív és negatív egyaránt legyen rajta), egy másik papírkára mehetnek a szükségletek, és a kettőt összefésülve ha az egyenlet vége Új-Zéland, akkor olvasd tovább  :)))
A harmadik kérdés szerintem az egyik leglényegesebb: hányan?
A legtöbb ismerős aki külföldre költözik családostul teszi. És milyen jól teszik!! Nekem nem volt ekkora szerencsém, de most nem ez a lényeg...ha már felmerül a gondolat, hogy uccu neki költözzünk, kiokoskodtuk, hogy hová, érdemes távlatokban gondolkodni és megpróbálni modellezni, már amennyire lehetséges, hogy vajon mi várható a kapcsolatunk terén egy idegen országban....ez a szituáció ugyanis merőben új helyzetet hoz mindenki számára. Az a véleményem ugyanis, hogy komplett családostul minden könnyebb. Ez saját tapasztalat, illetve ellentapasztalat. És most nem pusztán hétköznapi, anyagi, letelepedés stb. okok miatt, de egyedül lelkileg is sokkal nehezebb. Magyarországon maradva is bitang nehéz egyszemélyben helyettesíteni kettőt, hát még ha újra kezdesz mindent ráadásul egy vad idegen környezetben... Tehát mielőtt bárki elkezdene a felkészülés gyakorlati lépéseivel foglalkozna, jól gondolja át, hogy hányad magával teszi. És ha még most úgy is tűnik, hogy fogom a motyóm és nosza rajta....azt kell mondanom, hogy hajrá, mert egyedül sem lehetetlen. 
Nos, ha már megvan, hogy miért, hová, hányan, akkor jöhet a negyedik lépés...hogyan? Emigrálás esetében, feltéve ha valaki hosszútávra gondolkodik, értsd végleg a kinnmaradás mellett dönt, fontos, hogy tisztában legyen a lehetőségeivel. A jelen esetben cél az állampolgárság megszerzése, melynek alappillére a letelepedési engedély. Nos tudnunk kell, hogy milyen esélyeink vannak ennek megszerzésére. Tudnunk kell, hogy milyen módon lehet hozzá jutni, van e olyan qualitásunk, nyelvismeretünk, gyakorlatunk, referenciánk, van e elég pénzünk hozzá, hogy reális esélyünk legyen a residence megszerzéséhez. E nélkül ugyanis lehet élni, de hogy őszinte legyek kínlódás....Ha vmi hiányzik esetleg, akkor érdemes még Magyarországról pótolni a hiányosságokat, persze NZ-n is lehet mondjuk angolt tanulni, vagy suliba járni, és akinek bőven van erre pénze attól most elnézést, de tény, hogy Mo-n ez sokkal kevésbé terheli meg a számlánkat, és az is  tény, hogy qualitásokból szeretik a brit, vagy Nz-s pecséttel ellátottakat, de nemzetközi képesítést kis hazánkban is lehet szerezni. Tehát én javaslom, hogy amit lehet, azt inkább Mo-n intézzünk. Sőt én azt javaslom, hogy még a letelepedésit is érdemes onnan megigényelni, ha újra kezdhetném, akkor én így indulnék neki, mert ezzel NZ-n megnyílnak a kapuk, de erről egy másik fejetzetben.
Az ötödik lépés, ha már tudjuk, hogy mi tuti kellenénk, legalábbis elvi síkon megvan mindenünk hozzá, nézzünk szét a saját házunk táján van e hosszútávú kötelezettségünk, vagy  egyéb akadály, amit el kell rendezni. Gondolok itt nagyobb dolgokra: hitel, kölcsönök, cég, családi dolgok, de előfizetések, adó és egyéb pénzügyek is ide tartoznak....stb. Ezeket mind érdemes sk intézni, mert ha vmi kimarad, a Mo-n maradt családtagjainknak már nem lesz egyszerű nélkülünk eljárni. (tapasztalat szintén).


Nos ami kell még: 
- egy erős önéletrajz amivel kb. 6 héttel indulás előtt már érdemes pályázgatni, de előtte is lehet küldözgetni, hogy lásd hogyan reagálnak. (tény, hogy még a visszautasítást is elképesztő udvariasan csomagolják, de attól az még visszautasítás  marad)
- minden hivatalos iratunk hiteles fordítása (születési ak.,házassági, válási, gyermek elhelyezési végzések...jogsi, végzettségek...stb.) 
- ha olyan képesítésünk van, ami nem NZ kompatibilis, akkor elismertetni őket az NZQA által
- IELTS (residencehez kell, aki e nélkül megy, annak ezt kinn is letehető)
- esetleg bevándorlási ügynök fogadása, ez nem kötelező
- 3 hónapnál nem régebbi orvosi papírok
- 3 hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvány (postán igényelhető)
- Bizti az első pár hétre (én 3 hóra kötöttem, ennyire szerintem nem kell, a bankszámládhoz ugyanis fogsz kapni biztit, az is elegendő, vagy ha suliba jársz, ott meg kötnek neked)
- útlevelek, vízumok - utóbbi pl. USA-n keresztüli utazáshoz kell -  (gyerekeknél érdemes a végére hagyni, ők 3 évre kapják az útiokmányt, így minél később intézzük, annál tovább tart, számításba véve, hogy jó esetben nem mész vissza egyhamar, így nem árt, ha ezért nem kell aggódni)
- repülőjegy (na ez sem árt :)))
Ez utóbbi rész a viszonylag behatárolható, hogy mennyi idő alatt van meg, az eleje már személyenként más és más intervallumot vesz igénybe. (ez kb. 2 hónap alatt abszolválható)


Még pár fontos dolog!
- a gazdasági válság minden országot érintett, kit kevésbé, kit jobban. Ergo nehéz munkát találni bárhová is mész.
- bevándorlóként hátrányod lesz, még akkor is, ha qualitásaidban felülmúlod a kiwiket
- ha van hiányszakmád nem jelenti, hogy automatikusan lesz munkád, ez inkább olyan útmutató féle, nem kell készpénznek venni
- nagyon tudni kell angolul! A kiwiknek ez az anyanyelvük, neked medig a munkád során, vagy a hétköznapi életben nem lehet azzal a kifogással élned, hogy nem vagy ide valósi....és itt ugye az élet minden területén némi ismerettel kell rendelkezned (számomra pl. komoly nehézség volt, amikor autó ügyileg a szerelőnél kellett elmagyaráznom, hogy mi a baj, hát még megérteni a magyarázatát...)
- Nz nagyon szép hely, elképesztően kedves emberekkel, nyugodt légkörrel....szerintem érdemes érte küzdeni :o)))