Fél szóban már megemlítettem az apukám idén többször is visszatérő problémáját. Nyár elején egy motor baleset miatt eltörte a lábát, majd később, mikor az már gyógyulni kezdett folytatódott a kálváriája a megerőltetett másik lábával.
Tegnap reggelre annyira elhatalmasodtak a fájdalmai, hogy ki kellett hívni a háziorvost, aki beutalta a kórházba. Megjegyzem, Gödöllőn már az ortopédián kezelik (jelenleg 3 hónapos gyógyszeres verzióban). Szóval reggel jött is a mentő -ez is vicc - kitapasztaltuk, hogy ha gáz van, a mentő a tuti, ugyanis akkor viszonylag hamar felvesznek, de legalábbis megkérdezik mit keresel az adott közintézményben). Jól kikérdezték aput -itt a szó legtisztább értelmében kell ezt olvasni, szándékosan nem a megkérdezték szót használtam- (bár a kezükben szorongatták a háziorvos saját keze által írt útmutatást, nem tudom mit hittek, hogy talán majd a kettő ellentmond egymásnak?! ), majd Mogyi cityből bevitték a Fiumei úti traumatológiára. A papírján ott volt (ezt még én is el tudtam olvasni), hogy lécci lécci az ottani ortopédián is vizsgálják meg és ha kell intézkedjenek pl. injekciókúra, esetleg műtét előjegyzésről. Ehhez képest nézegették jobbról balról, kikérdezték miért is kellett neki a tarumatológiára mennie, (továbbra is ott a beutaló) de biz az ortopédiát akárhogy kérte, lobogtatta a papírját még messziről sem látta, sőt a legdurvább, hogy közölték, menjen haza és kezeltesse ott magát, ahol már elkezdődött a kúra. Hogy ne érje szó a héz elejét gyorsan adtak neki egy szurit, ez majd csillapítja a fájdalmát a bácsinak, persze annyit is ért, mint ez az egész nap.
Ez a magyar egészségügy? Hol is van ilyenkor az eskü? Na de biztos ismét a fiatal korom miatti naivitásom jön elő, amikor ilyen képzeteim vannak. Mikor ezt meghallottam, mondom ok, azonnal megyek érte autóval. Ehhez képest ismét bekavart a nagyra becsült, ha már mentő hozta, az is vigye haza jelszóval, több órán keresztül megváratták, majd jól megkocsikáztatták a városban, néha szirénázva, néha rally versenyző módjára, így este szegényt teljesen elcsigázottan kísérték be a kapun. Azt hittem felrobbanok, de apu fáradtságára való tekintettel inkább nem firattam, hogy milyen is ez az ungarische wirtschaft.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése