A mai napon túl lettem az első "számonkérő" már már zh-nak nevezhető dolgozaton. Ez felettébb nehéz volt számomra, hiszen most, hogy ketten vagyunk Emmával, így a vele való tanulás nem a legegyszerűbb történet....akinek gyerkőce van, és közben bármiféle tanulmányokat folytat, szerintem most csendesen elmosolyodik...mennyit tudnak ilyenkor küzdeni a törpicsekek, hogy kizárólagos figyelmünket teljességgel kisajátítsák. 2 évesen elég nehéz megérteni, miért nem lehet a sok színes filccel összefirkálni a jegyzetet...:) Ezáltal pedig elég nehéz volt lebeszélni Emmát erről a tevékenységről..na de egyszer csak túl lettünk. Némi firka papír és pár oldal kidobandó, használhatatlan iromány hamar elhitette, hogy hasonlóan fontos olvasmány van előtte, és ha anya színes vonalakat húzgál a sajátjába, hát nosza rajta....
Tegnap végre sikerült pár órát -persze miután Manócskám elaludt- kizárólag a tanulással tölteni.(eddig ez nem nagyon ment, egy-egy órám volt éjszakába nyúlóan ezzel foglalkozni), hiszen, mint már hangsúlyoztam Emma az első, és a maradék szabad időmre tudom koncentrálni minden egyéb elfoglaltságomat.
Az okulást kellemes nosztalgikus zene és egy jó nagy adag kávé segítette...így végre sikerült némi tudományt jól az eszembe vésni.
Minden esetre ez a mai beszámoló is arra engedett következtetni, hogy a jog csalafinta útvesztőiben még néha a szakavatott búvárok is eltévejednek....a teszt kérdések között, jó néhány volt két értelmű, és ezt oda föntről küldik, tehát nem sulis szinten kell kritizálni. Egyszer valóban nagyra értékelném, ha azok az állítólagosan hozzá értő tudorok, akik az ilyen kérdőíveket összeállítják el is olvasnák -csak a hecc kedvéért- mit is adtak ki a kezükből! Szóval döbbenet!!! De büszkén jelentem, a kifejtős kérdésekben nem volt hiba...sőt...:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése