A tegnapi nap szörnyű eseményei alaposan felborzolták Kőbánya kedélyeit. Szinte mindenki a lövöldözésről beszél...ki innen hallott valami, ki onnan. A pletyka hatalmas szárnyakat kapott.
De ma már csendesek voltak az utcák, se rendőrök, se úttorlasz, se szalagok a járdán, se dugó. Mintha mi sem történt volna.
Így ideális volt a mai nap, hogy két év óta először munkába álljak. Kicsit féltem, hogy hogy fogom érezni magam, vajon minden gondolatom Emma körül fog majd forogni, vagy fogok tudni koncentrálni egy kicsit a munkámra is. Szerencsére nem volt túl nagy hajtás, így mindenre jutott idő. Egy kis munka, egy kis ismerkedés az új szoftverekkel....de azért arra kellett rádöbbenjek, hogy már hiányzott az ottani légkör.
Emma persze mit sem vett ebből észre, a szokásos időben ott voltam érte. Repült a karjaimba, és indultunk is motorozni....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése